Recsk, a magyar Gulag – kétnyelvű utazókiállítás

A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola közös szerevezésében 2018. május 18-án kerül megrendezésre a XII. Kárpátaljai Tudományos Diákköri Konferencia, a Rákóczi Főiskola bázisán. A konferencia alkalmából bemutatásra kerül az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának Recsk, a magyar Gulag című kétnyelvű utazókiállítása, amely a konferenciát követő egy héten keresztül,
2018. május 18-25. között lesz megtekinthető az érdeklődők számára.

A Magyarországon 1945 és 1953 között működő internáló- és kényszermunkatáborokról készített kiállítást az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára. Ez az a levéltár, amely Magyarországon az 1945 és 1990 között működő politikai rendszer titkosszolgálatai által termelt iratokat őrzi. A kiállítás röviden bemutatja a politikai rendőrséget és az általa üzemeltetett táborok fajtáit. A legrészletesebben a Recsk település mellett a Mátra hegység fennsíkján felállított tábort ismerteti, amely, 1950 és 1953 között működött. Ezek voltak a sztálinizmus legkeményebb évei – Magyarországon, amit alapvetően befolyásolt a szovjet megszállás, a szovjet blokkhoz tartozás és a Kommunista Párt uralma. A politikai rendőrség, „a párt ökle” volt, és a párt első számú vezetőjének, Rákosi Mátyásnak a legfőbb támasza a terroruralom gyakorlásában, az emberek megfélemlítésében, és a félelemben tartáson alapuló rendszer működtetésében. A társadalom minden rétegét meghurcolta a rendszer. A meghurcoltatások sokféleségét aligha lehet összesítő adatokkal érzékeltetni, de a megtorlás tömegességéről a számok önmagukban is árulkodnak. 1950 tavaszától 1953 májusáig a különböző feljelentések, illetve előzetes rendőrségi vizsgálatok nyomán a politikai rendőrség összesen több mint egymillió büntetőeljárás megindítását kezdeményezte. A bíróságokhoz végül is kereken 650 ezer vádirat érkezett, és a gyorsított eljárásban lefolytatott perek 60%-ában, 390 ezer esetben született elmarasztaló ítélet. De több tízezren voltak, akiket a rendszer ugyanekkor mindenféle bírói ítélet nélkül hurcolt meg, internálták, kényszermunkatáborba zárták, az otthonukból kényszerlakhelyre kitelepítették őket. Így kerültek a táborok Kelet-Magyarországra, abban bízva, hogy az esetleges szökevények sem a szovjet, sem a román határt nem kívánják átlépni menekülésképpen.

A kiállítás hozzájárul a 2. világháború utáni kelet-európai közös sorsnak a bemutatásához.

2018. március 13. kedd 11:55
címkék:
Like ItGoogle ItTweet It